Szellemi tulajdon adózása Magyarországon

15.06.2016

Szellemi tulajdon adózása Magyarországon

Megfelelő adótervezéssel a Magyarországon működő vállalkozások jelentős megtakarítást érhetnek el akár a környező, akár más európai országokhoz képest. A bevezetett különböző (elsősorban) adókedvezmények miatt Magyarország a szellemi alkotások létrehozatala és hasznosítása szempontjából vált a szűkebb és tágabb értelemben vett régió egyik legvonzóbb országává.
A megtakarítást több tényező együttes hozzájárulása eredményezi; ugyan a legfrissebb törvénymódosítás következtében a Magyarországon igénybe vehető jelentős mértékű kedvezmények köre szűkül, a magyarországi gazdasági-adózási környezet továbbra is igen vonzó.
A különböző kedvezményeket egészítik ki továbbá a Magyarország által a kettős adóztatás elkerülésére céljából megkötött nemzetközi egyezmények is.

Társasági adó

Magyarországon a társasági adó mértéke 19% (az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része tekintetében 10%), amely az Európai Unió átlaga alatt helyezkedik el (22.9 %). Jellemző az Európai Unióra, hogy a társasági adókulcs mértéke nyugatról kelet irányába csökken. Bulgáriában a legalacsonyabb az adókulcs (10%), szintén az alacsony adókulccsal rendelkező országok közé tartozik Magyarország (10% illetve 19%), Románia (16%) míg Belgium, Németországban, Spanyolország, Franciaország vagy Olaszország 30% vagy azt meghaladó adókulcsot vetett ki.
Ugyanakkor általános trend az Unió tagországai vonatkozásában a társasági adókulcs mértékének csökkenése, amely folyamatra különösen hatással volt a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság is. E folyamatnak köszönhetően az EU28-ak által alkalmazott adókulcs átlagos mértéke 1995-ben még 35% volt, addig 2014. már csupán 22.9%.
Szellemi alkotások hasznosítása – jelenleg

Jogdíj

A szellemi alkotások hasznosításából származó bevételek ötven százaléka levonható a vállalkozás társaságiadó-alapjából. Ebből következik, hogy a kizárólag szellemi alkotások hasznosítása tekintetében a társasági adó akár 5%-ra is mérsékelhető.

K+F kedvezmények

Magyarország a régióban élen jár a kutatás és fejlesztések támogatásában.
Egyrészt a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektek közvetlen költségével csökkenthető a társasági adó alapja.
Továbbá a társaság a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe. A KKV társaság által szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség további 15 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt is igénybe vehet.
A K+F projektek másik adóhatása a helyi iparűzési adóalapot érinti. Vagyis a saját tevékenységi körben végzet K+F projektek közvetlen költsége csökkenti a helyi iparűzési adó alapját. Mivel a vállalatok innovációs járulék fizetésre kötelezettek, amelynek az alapja a helyi iparűzési adó alapja, így közvetett módon a K+F projektek csökkentik az innovációs járulék összegét is.

Immateriális jószágok

A Tao. törvény 2012. január 1. napjával hatálya lépett módosításai révén a szellemi tulajdonhoz kapcsolódóan további adókedvezmények jelentek meg. A jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág megszerzését a vállalkozás az adóhatóság felé 60 napon belül bejelentette, akkor azt a szerzést követő egy év eltelte után adómentesen értékesíthette. Ha ilyen bejelentéssel a vállalkozás nem élt, akkor is lehetősége van arra, hogy adóköteles nyereséget három éven belül újabb szellemi alkotás szerzésére fordítani, így megvalósulása esetén a nyereség adómentessé válik.

Szellemi alkotások hasznosítása – változó szabályok

Tao. módosítása

A Tao. módosításra került, amelynek következtében a fenti szabályokban szigorító változás áll be. A módosítások 2016. július 16-án lépnek hatályba azzal, hogy az új szabályok a 2016. június 30-át követően beszerzett, előállított immateriális jószágokra vonatkoznak, és az ezt megelőzően beszerzett, előállított immateriális jószágokra a régi szabályok alkalmazandók bizonyos esetekben 2021-ig, más esetekben 2016-ig.

Jogdíj

Jelentős változás állt be a jogdíj fogalmának meghatározásában. A módosítás következtében immár csak az alábbiakat határozza meg a törvény a jogdíjként: szabadalom, használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, mikroelektronikai félvezetőtermékek topográfiai oltalma, szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyből, felhasználási engedélyéből, és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítéséből származó eredmény.
A korábbi definíció szélesebb körű volt és magába foglalta a) a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás és a know-how hasznosítási engedélye, b) a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye, c) a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye, valamint d) az a) és c) pontban említett iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenértéket.
Fontos kiemelni, hogy míg korábban a bevétel, most már az eredmény veendő figyelembe a jogdíjjal kapcsolatban.

Arányszám

Ha kapcsolt vállalkozástól igénybe vett kutatás- fejlesztés, vagy vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószágról beszélünk, akkor csak olyan arányban lehet az adóalap-csökkentést figyelembe venni, amilyen arányt az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés összes közvetlen költségén belül az adózó vagy független fél által végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költség képvisel.
A jogdíjból származó eredmény arányos részével csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha a vállalkozás a jogdíjra jogosító, vagy a bejelentett immateriális jószág szerzése érdekében kapcsolt vállalkozástól rendel meg K+F szolgáltatást, vagy pedig kapcsolt vállalkozásuktól vásárol jogdíjra jogosító, vagy bejelentett immateriális jószágot.
Ezt az arányt úgy kell meghatározni, hogy a vállalkozás a saját, az adott immateriális jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült K+F közvetlen költségét elosztjuk az „összes” felmerült K+F közvetlen költséggel. Az arányszám bármely esetben további 30%-kal (legfeljebb 100%-ra) növelhető.

Új adóalapot növelő tényező

Amennyiben a vállalkozás a megelőző adóévben alkalmazta a kapott jogdíj arányos kedvezményét, de a következő adóévben e jogdíj vonatkozásában veszteséget realizál, akkor az arányos veszteség 50%-a növeli az adóalapot.

Nemzetközi egyezmények

Magyarország több mint 80 országgal kötött a kettős adóztatás elkerülésről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményt, amelynek révén az adott külföldi vállalkozásnak csak az egyik országban kell a (jogdíj)bevételekből származó adót megfizetnie.

Randal Paul és az obstrukció – Amerikai kitekintés

Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményt a felek 2010. február 4. napján írták alá, és amelyet a magyar Országgyűlés ratifikált is.
Az Egyezmény biztosítani igyekszik, hogy illetéktelen személyek ne tudjanak kedvezményeket igénybe venni, valamint a szerződő államok illetékes hatóságai számára az információcsere lehetőségét.
Ugyanakkor az Egyesült Államok nem erősítette meg az egyezményt, ugyanis Randal Paul szenátor – egy kiskaput kihasználva – kitartó obstrukciót folytat ellene. Paul 2011 óta tölti be a szenátori tisztséget és azóta akadályozza meg az USA kétoldalú adóegyezményeinek kihirdetését arra hivatkozva, hogy azok az amerikai adóhivatalnak túlságosan tág kereteket biztosítanának arra, hogy külföldön nyomozzanak az amerikai állampolgárok jövedelme és vagyona után.
Randal Paul ellenállásának köszönhetően így továbbra sem lépett hatályba az új magyar-amerikai egyezmény, amely szigorítaná a jelenlegi szabályokat és a magyar illetve amerikai illetőség meglétén túl további feltételeket állapít meg az egyezményben foglalt kedvezmények igénybevétele tekintetében.
Randal Paul azonban újra indult a szenátori tisztségéért, így megválasztása esetén az egyezmény feltehetőleg további 5 évig nem fog hatályba lépni.